2015. január 9., péntek

Boldog vagy?

Sziasztok! Most egy kicsit gondolkodósabb, filozofikusabb bejegyzést hoztam, mivel ez a téma már régóta járkál a fejemben, szóval most le is írom.


Szóval, az egyik este nem bírtam elaludni. Csukott szemmel feküdtem az ágyamban, és hallgattam a szomszéd kutyájának ugatását. És elmerengtem azon, milyen lehet süketnek lenni, vagy vaknak. A vakság ami talán olyan, hogy a lehető legkevesebbet észlelünk a világból. Nem látod a színeket, nem látod az emberek arckifejezését. De cserébe jobban odafigyelsz a különféle hangokra, és az ujjaiddal felismered a tárgyakat. Nem látsz semmit. Nekünk, akik látunk, elég nehéz lehet elképzelni. Még régebben foglalkoztam azzal, hogy megpróbáltam becsukott szemmel járkálni a lakásban. De nem bírtam sokáig. A látásunk az, amire legfőképp szükségünk van. A második a listán, a hallás. Ha nem hallunk semmit, de látunk, akkor az valamennyivel könnyebb. Látod magad, hogy milyen vagy, hogy a többiek milyenek. Hangjukat nem ismered csak. A saját hangod sem ismered. Jelbeszéddel kommunikálsz. Ha netán egy kicsit beszélni is tudsz, csak tompán, mintha gyerek lennél és nem tudnád hogyan formáld a szavakat. Hallás nélkül is nehéz az élet, de talán a látás az, ami nélkül a legnehezebb. A tapintás az, ami nélkül fura lenne az élet- persze akkor nem is tudnánk mi az, és hogyan kell elképzelni. Nem érzékelnénk, hogy éppen ég a kezünk, vagy ha hozzánk ér valaki. Nem érzed a kiskedvenced selymes szőrét, nem érzed, milyen anyagú egy ruha. És mi van a szaglással és az ízleléssel? Vajon hiányozna nekünk, ha egyszer mindkettő megszűnne?


Mert nekünk mindenünk meg van, ami a boldog élethez kell. Látsz? Hallasz?

És mégsem elégednek meg ennyivel az emberek. Pénz kell nekik, jó sok pénz, amiből majd megvehetik a legújabb iPhonet, vagy a legújabb kocsit.

Szomorúak, ha nem tudják megvenni a legjobb márkás cipőt vagy táskát. Pedig mindenük megvan.

Család? Mondhatni olyan, mint egy érzékszerv. Család nélkül nem teljes az élet, olyan, mintha süket lennél.
Tegyük fel, hogy szeretnél venni egy nagyon- de nagyon márkás táskát, de a szüleidnek nincs rá annyi pénze. Egy kicsit befordulsz, de végül megérted és feldolgozod, hogy akkor most ezt nem kaphatod meg. Gondolj bele. Valaki egy fél liter víznek jobban örülne, mint te egy egész luxusvillának. Valaki egy kabátért bármit megtenne, míg te finnyáskodsz, mert egy kicsit kiszakadt a kabátod zsebe. (megsúgom: van olyan, hogy varrótű és cérna...) Valaki örülne kétezer forintnak, amiből ételt vehet magának, és egy pokrócot a téli estékre. Valaki örül annak, ha egy napot egy kényelmes ágyban aludhatna, míg te ezt természetesnek véve az év 365 napján teszed.
És most szeretném, ha válaszolnátok magatokban ezekre a kérdésekre:

Egészséges vagy? Van otthonod, ahol élhetsz? Saját szobád van? Esetleg saját fürdőszobád? Szüleid vannak? Testvéred van? És a nagyszülők? Esetleg dédszülők? Van telefonod? Saját géped/laptopod? Tableted?

Minden nap eszel meleg ételt? Megvan a lehetőséged arra, hogy iskolába járj? Vannak meleg ruháid?

Minden nap meg tudsz mosakodni?

BOLDOG VAGY?Ha nem, miért nem? A fenti kérdésekre igennel válaszoltál? Akkor?

Legyél boldog, mert minden lehetőséged meg van rá. Tanuljatok, és ne azon aggódjatok, milyen új és márkás ruhát vegyetek, vagy mikor rakjátok fel az új profilképeteket facebookra!

Tegyük fel, valakinek negatívak a gondolatai egy időben, nem jön össze neki semmi, és feladja. Öngyilkos gondolatokon töri a fejét, és abba bele sem gondol, hogy a világon több millióan küzdenek az életükért. Valaki már tudja a halálának pontos idejét, és bármit megadna, hogy olyan legyen, mint bármelyikőnk. Csak a lényeg, hogy ne haldokolna. És ez az öngyilkos hajlamú ember pár hónap után feladja. Feladja, mert úgy gondolja az egész világ ellene van. Ha úgy érzi nem ide való, akkor neki kell változnia. Meg kell hogy bocsásson magának, nagy levegőt vennie és újrakezdenie mindent. Egy kis pozitív gondolkodás és egy ölelés rengeteg embernek segíthet. Valaki csak egy ölelést szeretne kapni és egy kis szeretetet. Olyan nehéz lenne ezt megadni? Igen, tudjuk hogy vannak rossz, nagyon rossz emberek, de sokan vannak, akik lelkileg összetörtek és azért váltak ilyenné. Lehet, hogy egy 13 éves gyereket trauma éri, ami eleinte meg sem mutatkozik. Csak később, mikor már nagyon nehezen tud túllépni rajta. Felemészti őt a depresszió, és elérkezik ahhoz a ponthoz, ahol már nem lehet rajta segíteni. De valami mód mindig van. El kell vele beszélgetni. Az élet jó dolgait kell neki felsorolni, adni neki egy ölelést, esetleg tanácsokkal ellátni. Elég egy kezdőlökés, és hogy ha legalább elgondolkozik a hallottakon, már egy kicsit segítettél neki. Aki segít, azt megsegítik. Igaz, én nem kaptam segítséget. éppen ezért szeretnék én adni. Hiszen adni jobb, mint kapni. Tegyük fel, az egyik barátnőd nagy bajban van, mikor te éppen az uszodába készültél egy kicsit lazítani. Nagyon fáradt vagy, és nincs hangulatod barátnőd kétségbeesett gondolatait hallgatnod. Mégis ott kell hogy maradj vele, hiszen a barátja vagy. És a barátok azért (is) vannak, hogy segítsék egymást, karon ragadják, és nem engednek elesni. Ha mégis elesel, segítenek felállni, és ha kell ők maguk rugdosnak tovább. Akkor ezt Te is megteheted. Mert a barátod.

Ha úgy érzed téged nem szeret senki, változtass az életmódodon. Üldözz el magadból minden negatív energiát. Menj oda idegen emberekhez, akár a suliban is. Figyelj arra, hogy kedves legyél velük, és mutass érdeklődést feléjük. Beszélgess minden féléről, légy barátságos. Ha kell, gyűjtsd belőlük pozitív energiát, és duplázva add vissza nekik. Nevess sokat, ne törődj azzal, hogy abban a pillanatban ki mit gondol rólad. Hiszen Te vagy Te, és ezen nem lehet változtatni. Add önmagadat ( a pozitív énedet), légy őszinte, és hidd el, máris boldogabbnak érzed magad. Menj a természetbe, ha vannak roszz gondolataid. Próbáld meg fejben elrendezni őket és bennük is a pozitívat látni. Légy optimista. Aki optimista, annak több esélye van a boldogságra. Igen, lehet hogy elsőre nem fog sikerülni semmi. Na és akkor mi van? Állj fel, és menj tovább. Ne foglalkozz a lenéző és előítéletes emberekkel. Rengetegen vannak. Törekedj arra, hogy te ne olyan legyél, legyél egyedi, és utánozhatatlan. Senki sem tökéletes, nem is erre kell törekedni, hiszen az lehetetlen. 
A legfontosabbat pedig a végére hagytam.

Soha, semmilyen körülmények között: NE ADD FEL!


Nos, remélem tetszett ez a bejegyzés, és hogy el tudtatok gondolkodni pár dolgon.
A bejegyzéssel senkit nem akartam megbántani, csak egyszerűen a véleményem mondtam el.
További szép napot, és utólag is Boldog Új Évet! :) 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése